Hogy Juliára talála, így köszöne néki
a török "Gerekmez bu dünyasensiz" nótájára
Ez világ sem kell már nékem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem;
Egészséggel, édes lelkem!
Én bús szívem vidámsága,
Lelkem édes kívánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Véled Isten áldomása.
Én drágalátos palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
Élj sokáig, szép Juliám!
Feltámada napom fénye,
Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj, életem reménye!
Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak téged óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvöz légy, én fejedelmem!
Juliámra hogy találék,
Örömemben így köszönék,
Térdet-fejet néki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.
Esszémben első magyar, reneszánsz költőnk, Balassi Bálint Hogy Juliára talála, így köszöne néki című versét fogom elemezni. Fejtegetésemben kitérek a vers és a reneszánsz kapcsolatára, és a költő által használt eszközökre, szóképekre.
Balassi az első magyar nyelven író költőnk (valójában voltak lovagok akik írtak virágénekeket a szerelmüknek, de költői tudatosság nélkül). A reneszánsz kor hatással volt művészetére, verseit jellemzi a szimmetria, a megszerkesztettség, a természeti képek és metaforák sokasága. Balassa anyanyelvén kívül még nyolc nyelven beszélt, köztük törökül. Innen ered az alcím, ami egy korabeli török nótának a címe. Nem kell a világ nálad nélkül, hasonlóképp kezdődik maga a vers is.
A költemény Balassi Júlia-ciklusának egyik darabja. A költő ebben a ciklusában nagy szerelméhez/ről, Losonczy Annához/ról írt, őt hívta Júliának. A versből megtudjuk, hogy a lírai én hajlandó volna eldobni az életét ha nem teljesül ez a szerelem, halálosan szerelmes ("Ez világ sem kell már nékem / Nálad nélkül, szép szerelmem"). A vers rokonságban áll a korai magyar virágénekekkel, s vegyítve van a Franciaországból kiinduló trubadúrköltészettel is, ezeket egyes metaforákból is látjuk.
A vershelyzet az első és az utolsó versszakból derül ki. A lírai én és Júlia véletlenül találkoznak össze, és azt írja le, hogy köszönt neki (köszöne=köszönt történeti múltban), szerelmes szavakkal. "Ki állasz most én mellettem", ez arra utal, hogy együtt vannak, már találkoztak. "Térdet fejet neki hajték", a lovagok köszöntek így (lovagkor még érződik Magyarországon), ez kapcsolja össze a verset a trubadúrköltészettel. Ez a meghajlás a megalázkodás jele, hogy behódol a nőnek, ami szintén a lovagkor nőkultuszára emlékeztethet (erre utal az "én fejedelmem" is). Erre a nő válasza: "Ő csak elmosolyodék", a szerelmes férfi, "csak" egy mosolyt kap. A versből nem derül ki, hogy ez egy viszonzott szerelmes mosoly, vagy egy gunyoros. De egy kicsit úgy érződhet, mintha a nő hagyná maga után futni, mert jól esik neki a hódolat, de nem kezd vele semmit.
Balassi sok metaforát használ, becézgeti Júliát pl. piros rózsám, kis violám. Ezek a természetközeli képek kimondottan egyeznek a reneszánsz és a trubadúrlíra jellemzőivel. A 2.-5. versszak egy metaforasorozat. Az "Isten áldomása", a vallásosságra utal, így magasztosítja a szeretett hölgyet, és a hangnemét még inkább patetikussá teszik a jókívánságok és köszöntések, amiket ír ("Idvöz légy", "élj sokáig", "élj, élj", "egészséggel"). "Feltámad a napom fénye", azaz feltámasztja az életét, azonban ez ellentétben áll azzal, hogy halálosan szerelmes. Ez az ellentét is egy költői eszköz.
A reneszánsz kor kiemeli az emberi érzéseket, akárcsak Dante-nél, Balassinál is ugyanaz az alapgondolat: a szerelem nemesít. Balassi verseit három tematikus csoportra lehet osztani: a vitéz versek, istenes versek és a szerelmes versek. Ez a vers az utóbbinak a tagja. Balassi a szerelmes verseit nagyobb egységekbe, ciklusokba rendezte, aminek jellemzője, hogy a versek keletkezési sorrendjétől független belső szerkezete van. A szövegek egymás mellett többet és mást jelentenek, mint önmagukban. Egyfajta fiktív, lelki önéletrajz elemeiként illeszti egymás mellé a verseket, ez fokozottabb művészi tudatosságra vall, összetettebb költészet-értelmezést feltételez.
Bošnjak B.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése